Az Edit Fogászat 30 év tapasztalattal rendelkező magánpraxis. Rendelőnkben szeretettel várjuk régi és új pácienseinket! A fogászati ellátásunk során célunk a betegek maximális elégedettségének elnyerése, a kezeléseink oldott és vidám légkörben történik. Precíz munkát nyújtunk betegeinknek, mely a sok éves tapasztalatnak, a korszerű gépeknek és professzionális anyagoknak köszönhető amivel dolgozunk.
A betegeinknek állandóan megújuló akcióinkkal igyekszünk kedvezni, hogy végül igaz mosollyal távozzanak rendelőnkből. A kezelések a jó fogtechnikai háttérrel rendelkező fogászatunkon a beteg egyedi esztétikai igényeinek figyelembevételével hozza meg a sikert. A pácienseink egészsége, mosolya a legfontosabb számunkra, ezt csak csapatmunkával érhetjük el. Mindenkit arra ösztönzünk, hogy ne hanyagolja el fogait, mivel jobb megelőzni a bajt, mint a fájó foggal érkezni hozzánk. Ezért mindenkinek ajánlott évente való fogászati szűrésre járni. Ha már akut a probléma mi orvosoljuk azt és ismét visszatérhet panaszmentes életéhez.
Kérjen időpontot, várjuk szeretettel!
1143 Budapest, Gizella út 51-57. alatt található a Siemens épületében. Könnyen megközelíthető a Hungária körútról a Semsey Andor utca felől, mert bejáratunk a Semsey és a Gizella utca sarkán található. Autóval közlekedők figyelmét felhívjuk, hogy egyirányú mindkét utca. A környéken jó parkolási lehetőség van, az épület mellett.
Sziasztok!
Az én fogdoktornénim nagyon aranyos, és amikor három év szünet után mentem vissza hozzá, akkor sem szídott le. Mindig megbeszéljük a stratégiát, és már ettem nála csokit :-)) Két egymás melletti fogamat 3000 forintért csinálta meg fényre polimerizálódóval. Egyszer húzott két egymás mellettit 2000-ért "ha már ott vagyunk" alapon. A második kihúzása grátisz volt.
Máshoz nem mennék soha!
/1999.03.21/
Jó napot Kívánok!
Ma voltam fogpótlást csináltatni. Nagyon kedves a doktornő, munkájával 100%-ban meg vagyok elégedve. Biztos hogy visszajáró páciens leszek!
/2002.04.15/
Pontos precíz munkával rendelkezik doktornő, nem szeretem a fogorvosi rendelő légkörét, de kedvessége és az általa teremtett barátságos légkör, teljesen elfeledtette velem szorongásomat.
Köszönöm Doktornő!
/2010.11.16/
Ha az előrehaladott fogszuvasodás vagy gyulladás miatt a fogat már nem lehet megtartani,akkor foghúzást végzünk. A beavatkozás helyi érzéstelenítéssel történik, így fájdalommentesen mehet végbe az eltávolítás.
A maradandó fogaink ugyan egy életre szólnak, ám rengeteg olyan helyzet előfordulhat, amikor ki kell egyet, vagy sajnos akár többet is ki kell húzni. A legáltalánosabb eset sajnos az, mikor a fog annyira megsérült, akár traumától akár fertőzéstől, hogy már nem lehet javítani és ki kell húzni. Vannak azonban további esetek is:
Túlzsúfolt szájSokszor azért kell kihúzni egy fogat, mert ezzel lehet előkészíteni a fogszabályozást. Ennek az a célja, hogy a fogak szépen rendben álljanak, ám előfordul, hogy egy fog egyszerűen túl nagy a páciens szájába. Ugyanígy, ha egy fog nem tud kinőni az ínyből mert a másik fog akadályozza azt, akkor is ki kell húzni.
FertőzésHa a fogszuvasodás vagy a sérülés annyira nagy hogy eléri a fogbelet – a fog központi részét, ahol az idegek, az erek vannak- akkor elég nagy a fertőzésveszély. Legtöbbször ez gyökérkezeléssel megoldható, azonban ha az és a gyógyszerek nem használnak, a fertőzés megállítása miatt szükségessé válik a beteg fog eltávolítása.
Fertőzés veszélyeAmennyiben az immunrendszer extrém terhelésnek van kitéve (például kemoterápia vagy szervátültetés) a fertőzésveszély megelőzése miatt szükségessé válhat egy-egy fog eltávolítása.
ÍnybetegségekHa olyan ínybetegségben szenvedünk, amely azt eredményezi, hogy a fogak már nem stabilak, és szinte lötyögnek a szánkban, sajnos akkor is elképzelhető, hogy ki kell húzni egy vagy akár több fogat is.
Foghúzást csak fogorvosok illetve szájsebészek végeznek. A húzás előtt mindenképp egy érzéstelenítő injekciót adnak, illetve ha több fogat is húznak, vagy be van gyulladva a húzandó fog akkor nagyobb adag érzéstelenítővel dolgoznak.
Ha a fog sérült, előfordulhat, hogy a fogorvos megvágja az ínyt, hogy rá tudjon fogni fogóval, majd finoman addig mozgatja oda-vissza míg ki nem lazul. Néha egy-egy nagyobb fogat darabokban kell eltávolítani. Foghúzás után, egy vérrög képződik amitől lassul majd eláll a vérzés, ám az orvos a húzás helyét tamponálni szokta és kéri, hogy harapjunk rá. Előfordulhat olyan is, hogy egy pár öltéssel össze kell varrni a helyét, ez magától felszívódik.
Néha azonban a vérrög kipukkan, és emiatt felszínre kerül a csont, ezt hívják „száraz aljzatnak”. A fogorvos ilyenkor egy nyugtató kötést helyez a sebre, míg az új vérrögképződés be nem indul.
Habár a foghúzás egy nagyon biztonságos procedúra, előfordulhat, hogy káros baktériumok kerülnek a véráramba. Amennyiben olyan állapotban vagy, hogy nagy a veszélye egy fertőzésnek, akkor tanácsos foghúzás előtt és után is antibiotikumot szedni. A húzás előtt mindenképp beszéld meg az orvosoddal, hogy milyen gyógyszereket szedsz, milyen kezelések alatt állsz éppen, illetve eddig milyen komolyabb betegségekben szenvedtél vagy szenvedsz, főleg ha a következők közül valamelyik:
A húzás után a fogorvosod hazaküld felépülni. Általában ez egy pár napos folyamat,azonban ajánlunk itt pár jó tanácsot , amivel megelőzhető a fertőződés, gyorsítható a gyógyulás:
Az teljesen normális, ha az érzéstelenítő hatásának elmúlásával fájdalmat érzünk. 24 órán át még lehet duzzanatra és kicsi vérzésre számítani, ez teljesen normális. Azonban ha a fájdalom vagy a vérzés a húzás utáni 4 óra elteltével is nagyon erős mindenképp orvoshoz kell fordulni. Akkor is érdemes orvost hívni, ha a következőket tapasztaljuk:
A gyógyulás általában 1-2 hetet vesz igénybe, azonban a maradó fogak váltják ki funkciójában a hiányzót, így a harapásunk is változhat. Ezért ha az orvos indokoltnak látja, ajánlhatja fogpótlás behelyezését.
A fogbél gyulladása első sorban éjszakai heves fájdalmakhoz vezethet, ennek fő oka a bakteriális fertőzés.A fájdalommentes gyökérkezelés során a gyökércsatornákat alaposan kitisztítjuk és fertőtlenítjük,majd gyökértömő anyaggal lezárjuk. Bizonyos esetekben szükség van arra, hogy a csatornákat nyitva hagyjuk, hogy a kóros folyadék eltávozhasson. Néhány nap múlva megtörténhet a gyökértömés. A gyökérkezelés lehetőséget nyújt a saját fogaink megtartására. A fognedv keringése megszűnik, így folyamatosan szárad, melyből adódóan idővel törékennyé válik. Ebből kifolyólag az célszerű az egyébként is elszürkülő fogra mielőbb koronát készíteni.
Sokan félnek ettől az eljárástól, mert úgy gondolják, hogy nagyon fájdalmas, azonban azok, akik már túlestek rajta, azt mondták, hogy semmivel sem rosszabb, mint egy sima tömés.
A fogbél a fog belsejében található puha rész, itt futnak az idegek, az erek, illetve puha kötőszövet található itt. Az idegek a fog lábaiban, vagyis a gyökércsatornákban futnak. Ezek az idegek felelősek a fog hő, fájdalom, és tapintás érzetéért, tehát nem létfontosságú. Eltávolítása után is teljesen jól funkcionál a fog, így a mindennapjainkat nem befolyásolja.
Ha a fogbél megsérül a pulpakamrában elkezdenek a baktériumok szaporodni. Ezek és a bomló cellulózmaradékok gyulladást és tályogot okozhatnak. A tályog a fog gyökerénél keletkező gennyes „zseb”. A tályogon kívül további problémák, amiket okozhat:
Elsősorban a túl mély fogszuvasodás, ám a túl nagy fogtömés, a sok fogászati beavatkozás, törés, repedés, és az arc traumája is gyulladttá teheti.
Sokszor azonban semmilyen különösebb tünete nincs, így érdemes odafigyelni.
A gyökérkezelés egy több alkalmas kezelés, amit fogorvos vagy endodontológus végez. Az endodontológus olyan szakorvos, aki kimondottan a fogbélre és annak betegségeire specializálódott. Általában a gyökérkezelés nehézségétől és az orvosok döntésétől függ, hogy ki végezze a kezelést, van-e szükség szakorvos bevonására.
Elsőként egy röntgen-felvételt készítenek, ahol megnézik a gyökércsatorna formáját, illetve, hogy nem-e érintettek a közeli csontok. Az orvos ezután helyi érzéstelenítést alkalmaz. Ugyan ez nem létfontosságú, hiszen a fogidegek már gyakorlatilag halottak, azonban a kellemetlenség csökkentése, és a beteg nyugalma miatt szokták alkalmazni.
Ezután a terület nyálmentesítésére, nyálrekeszt alkalmaznak. Ezzel biztosítják, hogy a terület száraz és nyálmentes maradjon a kezelés végéig. Megfúrják a fogat, áttörik a pulpát, majd kitisztítják a foggyökér belsejét. Vízzel vagy nátrium-hipokloráttal tisztítják ki a törmelékektől a gyökeret.
Ha megtörténik a kitisztítás, le kell zárni a fogat. Van olyan orvos, aki ezzel szokott várni egy hetet, például ha gyulladt a gyökércsúcs alatti rész, ilyenkor ugyanis gyógyszeres ideiglenes tömés kerül be. Ha valamiért aznap nem kerül befejezésre a gyökérkezelés, akkor is ideiglenes töméssel le kell zárni, ezzel védve az érzékeny és megtisztított gyökeret. Ha minden rendben ment és átterjedt gyulladás sincs, akkor akár aznap is lezárható a gyökér és befejezhető a kezelés, ezt az orvos dönti el.
Végső lépésként, ha szükséges, jöhet a fog helyreállítása. Valószínű ugyanis, hogy az a fog, aminek már gyökérkezelésre van szüksége eléggé sérült lehet, tehát szükségessé válhat korona felhelyezése is akár, ezt az orvos dönti el.
A gyökérkezelésnek enyhítenie kell a fájdalmat. Amíg a kezelés nem ért véget, tehát nincs a végleges tömés a helyén, vagy a korona fent, addig kerülni kell a rágást a beteg foggal. Ezzel tudjuk minimalizálni a további gyulladások kialakulását, védjük a fogat az ételmaradékoktól és a baktériumoktól.
A kezelés befejezését követő napon a fogak érzékenyek lehetnek, ez természetes, főleg ha fájdalom vagy fertőzés volt a kezelés előtt. Ezt az érzékenységet általában fájdalomcsillapítókkal tudjuk otthon is kezelni, ilyenek az ibuprofen és naproxen hatóanyagú tabletták. A legtöbben a kezelést követő napon már nyugodtan visszatérhetnek mindennapi munkájukhoz.
Természetesen naponta kell mosni a fogunkat, illetve fogselymet használni, valamint rendszeres orvosi felülvizsgálatokra járni. Mivel a gyökérkezelés végeztével helyreállításra kerül a fog, kívülről nem látszódik, hogy gyökérkezelés lett volna rajta végezve.
Az eljárás nagyon sikeres, az esetek 95%-ban sikerül helyreállítani a fogat, és a kezelésen átesett fogak egy élethosszig tartanak.
Annak ellenére, hogy az orvos mindent megtesz, hogy a fogat jól megtisztítsa és úgy is tartsa, sajnos néhányszor egy újabb fertőzés is előfordulhat. A kiváltó okok gyakran az alábbiak:
Néha a kezelés megismétlése sikeres lehet. Legtöbbször azonban szájsebészeti műtétre van szükség, amikor is gyökércsúcs-csonkolást, rezekálást kell végezni. Ekkor az orvos megnyitja az ínyt, majd eltávolítja a beteg szöveteket, illetve a gyökeret is eltávolítja, és a helyét töltőanyaggal tömi ki.
Az eredeti fogaink megőrzése a cél minden esetben. A természetes fogaink a legjobbak a rágásra, és megtartásukhoz a gyökérkezelés, ha szükséges, elengedhetetlen. Sajnos az egyetlen alternatívája a fog eltávolítása. Ez esetben azonban fogpótlásra van szükség, ha azt szeretnénk, hogy a harapásunk ne nagyon változzon, és a szomszédos fogak is szépen álljanak. Azonban ez nem csak drágább, mint a gyökérkezelés, de további eljárások szükségesek, illetve a kezelés időtartama is hosszadalmasabb.
Mivel legtöbb esetben a fogbél gyulladását a nagy és kiterjedt fogszuvasodás okozza, ezért a legjobb megelőzés a helyes szájhigiénia fenntartása. Naponta kétszeri fogmosás, fogselyem és szájvíz használata, rendszeres fogorvosi felülvizsgálat, mind-mind csökkentik a gyökérkezelés szükségességét.
A fogkő a nyál alkotóinak és a fog felületén megtelepedő lepedék összecsapzódásából keletkezik. A fogkő a fogak nyakán az ínytapadásánál okozza a legnagyobb bajt, hiszen gyulladásban tartja az ínyt, mely vérzik, érzékeny és az alatta lévő csontszöveteket is, a tartószerkezetet is károsítja. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a fogínysorvadás elsődleges kiváltója a fogkő. Leheletünk kellemetlen illatát is okozhatja. Sokszor ezen tünetek megjelenése nélkül is alattomosan növekszik az ínybarázdákban anélkül, hogy az a betegnek feltűnne. A fogmosási szokásaink is befolyásolják a kövesedést.Az ultrahangos fogkőlevételt, fogtisztítás követ. Minden fogászati tömés, fehérítés, pótlás készítése előtt indokolt a nagytakarítás! A fogkőlevétel torlódott fogak esetén különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen a fogmosással nehezen hozzáférhető helyeken jelentősebb a fogkőképződés és a szuvasodás is.
A szánkban baktériumok élnek annak ellenére is, hogy odafigyelünk a szájhigiéniánkra. Ezek a baktériumok a fehérjét illetve az ételmaradékokból nyert anyagokat lepedékké alakítják. A lepedék kalcifikálódik és megtapad a fogakon, valamint az ínyben is. Ha rendszeresen fogat mosunk és eltávolítjuk a lepedéket, azzal csökkentjük a fogkőképződést. A nagyobb probléma akkor keletkezik, mikor a fogkő mennyisége megnő, ugyanis rengeteg ínybetegséget, hosszabb távon ínysorvadást okoz.
A lerakódott fogkő megnehezíti a fogselyem használatát, illetve csökkenti a fogmosás hatékonyságát. Ez ugye fogbetegségekhez, fogszuvasodáshoz vezet.
A fogkőben található baktériumok irritálják és károsítják a fogínyt, ami idővel progresszív ínybetegségekhez vezet.
Ennek a legenyhébb formája, az ínygyulladás. Ez megállítható és visszafordítható, hogyha rendszeresen mosunk fogat, illetve használjuk a fogselymet, antiszeptikus szájvizet használunk, és rendszeres fogászati felülvizsgálaton veszünk részt.
Ha ezt nem tesszük meg, és a gyulladás súlyosbodik, akkor egy zsák alakul ki a fog és az íny között, ami a szervezet immunreakciója miatt növekszik. Ez károsítja a csontokat és a szöveteket, mely így fogágy-sorvadáshoz vezet, ami pedig később fogaink elvesztését okozza. Továbbá több tanulmány is talált már kapcsolatot az ínybetegségek valamint néhány szív és más betegség között.
Természetesen rendszeresen és folyamatosan fogmosás a lelke mindennek, ám adunk pár tippet amivel megelőzhető a fogkőképződés:
Ha már valakinél kialakult a fogkő, érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni, aki eltávolítja azt. Érdemes félévente elmenni és leszedetni, megelőzve ezzel a komoly ínyproblémák kialakulását.
A fogkő eltávolítása egy speciális ultrahangos eszközzel, az úgynevezett „depurátorral” történik. A készülék vékony hegye vizet spriccel a szájba illetve elég magas frekvencián rezeg, így „vési” le a fogkövet. Ezután a fogorvos egy külön erre a célra készült pasztával lepolírozza a fogat.
A kezelés után előfordulhat érzékenység, illetve kisebb fogínyvérzés is. Érdemes a keményebb ételeket egy-két napig hanyagolni, illetve az olyan ételek-italok fogyasztását, amik színezik a fogat. Ha nagyobb az érzékenység, akkor érdemes „soft” fogkefe használata, valamint fogínyvédő fogkrém használata. A gyulladáscsökkentő szájvizek elősegítik a gyógyulást.
A fog természetes színét néhány árnyalattal világosabbá lehet tenni. Az otthoni fogfehérítést ajánljuk, melyenek menetét a következőkben részletezzük:A fogfehérítő sínt fogtechnikus készíti, melyhez a fogorvos egyéni mintát vesz a beteg fogairól.A fogfehérítő sínbe megfelelő mennyiségű peroxid tartalmú anyag kerül, amelyet a fogsorokra kellfelhelyezni. Az otthoni kezelési idő 5-7 nap és az eredeti fogszínhez képest 2-4 árnyalatnyi világosodást érhetünk el.A fogfehérítő anyag kizárólag a természetes fogakra hat, a tömések és pótlások színei nemváltoztathatóak vele. Hosszútávú hatása nagyban függ a páciens táplálkozási és egyéb szokásaitól( dohányzás, kávé-, tea fogyasztás), és a szájhigiéniájától. Ezt a rendszert pácienseink saját időbeosztásuk szerint használhatják.
Többféle fogfehérítési technika létezik. Többek között fehérítő fogkrémek, szájvízek, gélek, csíkok stb.. Ezek közül az igazán hatékonyakat szakember használja és használhatja, legyen az akár szájhigénikus, vagy fogorvos. Ezek a módszerek különböznek árukban, hatóanyagukban és hatásban is.
A fogfehérítés azoknak a pácienseknek való igazán, akiknek egészségesek a fogaik, nincsen tömése. Ez azért fontos, mert a fogfehérítő anyagok a tömés anyagára nem hatnak, így még a fehér tömés is kitűnik színével, ha a fog többi része szép fehér is. A sárga tónusú fogakra leginkább hatásos a kezelés, ám ez egyénenként változik.
Minden fogkrém segít eltávolítani a felületi szennyeződéseket, hiszen van bennük csiszoló anyag. Vannak azonban olyan fogkrémek, amelyek plusz anyagokat tartalmaznak a hatékonyabb tisztítás érdekében, és ami fontos nem tartalmaznak hidrogén-peroxid-ot, vagy más egyéb fehérítőt, így maximum csak 1 árnyalattal lesznek világosabbak a fogak.
A fehérítő gélek világos színűek és hidrogén-peroxid-ot tartalmaznak. Egy kis ecsettel kell felvinni a fogak felszínére, majd a hidrogén-peroxid tartalmától függően kell tovább alkalmazni. Mindig pontosan követni kell az utasításokat, a hidrogén-peroxid akár kárt is tehet a fogban. Az első eredmények már néhány nap után láthatóvá válnak, azonban a tartós eredmény eléréséhez körülbelül 4 hónapra van szükség.
A fogfehérítő csíkok nagyon vékony, szinte láthatatlan csíkok,amik hidrogén-peroxiddal vannak bevonva. 14 napon keresztül naponta 2x30 percre kell felhelyezni őket. Itt is az első eredmények hamar látszanak, ám itt is körülbelül 4 hónapra van szükség a tartós eredményhez.
A legújabb fogfehérítő termékek egyike a fehérítő szájvíz. A legtöbb szájvízhez hasonlóan, frissíti a leheletet, illetve segít csökkenteni a dentális plakk képződését. Ezek a termékek már tartalmaznak hidrogén-peroxid-ot és más fehérítőszereket, ami a gyártók szerint 12 hét alatt eredményt hoz. Naponta 2x fogmosás előtt kell velük 60 másodpercig öblögetni. A legtöbb szakember szerint ez közel sem hatékony, hiszen a fehérítőszer csak napi 2 percet érintkezik a fogakkal, szemben a csíkok 1 órájával.
A fogfehérítő sín egy fogvédőhöz hasonló eszköz, amit a fogorvos készíttet fogtechnikussal a páciens fogsoráról. Ezt később peroxid tartalmú zselével töltik meg, amit a nagy egy bizonyos szakaszában, általában pár óráig kell viselni. A kezelés legtöbbször 4 hétig tart, azonban nagyban függ az elszíneződés mértékétől, és a kívánt fehérségtől.
Ez a leggyorsabb módja a fogfehérítésnek. A fehérítő anyagot közvetlenül a fogra viszik fel, majd valamilyen hővel vagy speciális fénnyel világítják meg. A kezelés körülbelül 30-60 napig tart. Viszont a nagyobb eredmény eléréséhez több alkalom is szükséges. Ez a fogfehérítés legdrágább módszere, azonban már az első kezelés után drámai változás tapasztalható
A fogfehérítés nem végleges. Az ételek és italok hatására a fog már egy hónap alatt elkezdhet elszíneződni, azok akik tudatosan kerülik ezeket azokat az ételeket és italokat, amik színeznek, ők talán 1 évig is kibírják fehérítés nélkül.
A fog fehérsége azon múlik, hogy milyen állapotban vannak a fogak, mennyire voltak elszíneződve, illetve milyen fehérítő metódust használtak.
Az otthoni és a professzionális, orvos által végezhető fehérítési módok között van jó pár különbség.
Az otthoni fehérítési módszereknél kevesebb fehérítőanyaggal van dolgunk, általában 10-22% karbamid-peroxid-ot tartalmaznak, ami egyenlő 3% hidrogén-peroxiddal. A rendelőkben alkalmazott anyagok 15-43% hidrogén-peroxidot is tartalmazhatnak akár.
A fogorvos által felügyelt, de otthoni fogfehérítés esetében a páciens fogáról egy pontos lenyomatból készített sín készül, ami felhelyezve a fehérítőanyagot a fogakra nyomja. Ez személyre szabott, és a fehérítőanyag is csak minimálisan találkozik az ínnyel. A felragasztható fehérítőmódok, nem személyre szabottak, tehát nem fognak 100%-ban passzolni. A fehérítőanyag jobban elfolyik és irritálhatja a fogínyt is. A rendelőben történő fehérítés esetén az anyag közvetlenül a fogra kerül.
Mikor a fogorvos végzi a rendelőben a fehérítést, egy extra felcsúsztatható gumisínt alkalmaz, amely megvédi az íny és a száj többi részét a fehérítő okozta irritációtól. Ezt a plusz védelmet egyik otthon használható módszer sem nyújtja.
A rendelőben orvos által végzett fehérítés a legdrágább, az otthoni módszerek olcsóbbak, viszont nem is annyira hatásosak.
Vannak bizonyos esetek vagy állapotok, amikor a fehérítés nem annyira vagy nem is nagyon ajánlott. Ilyenek a következők:
Életkor és terhesség: A fehérítés nem ajánlott 16 éven aluli gyermek számára, ugyanis náluk a pulpa még meg van nagyobbodva, így a fehérítés hatására hamar érzékennyé, fájdalmassá válhatnak a fogak. A fehérítés emellett a terhes nőknek sem ajánlott.
Érzékenység és allergia: Azoknak az egyéneknek, akiknek amúgy is érzékeny a foga vagy az ínye,illetve fogpótlásokkal rendelkeznek, mindenképp érdemes fogfehérítés előtt konzultálni a fogorvosával. Azoknak, akik allergiásak a peroxidra, semmi esetre sem szabad fogfehérítő kezelést kapniuk.
Ínybetegségek, zománckopás: A különböző ínybetegségekben szenvedő vagy kopott zománccal rendelkező egyéneknek általában hamar el szokott menni a kedve a fogfehérítéstől. Hiszen a különböző üregeket kezelni kell az eljárás megkezdése előtt, ugyanis a fehérítőanyag behatol a lyukba és tovább roncsolja, valamint érzékenységet okoz a fogban.
Tömések, koronák és egyéb javítások: A természetes színű tömések, illetve a fogjavításkor használt fogszínű anyagok nem fehéríthetőek. Ezért fogfehérítés után a töméssel nem rendelkező fogak fehérebbnek tűnnek, mint a már tömöttek. Így ha lehetséges, a fehérítést még ezen kezelések előtt kell elvégezni. A sok pótlással rendelkező egyéneknél ez nagyon egyenetlen fehérséget eredményez, így mindenképpen ajánlott az orvossal való konzultáció.
Túlságosan nagy elvárások: Azok az egyének, akik úgy gondolják, hogy vakítóan fehérek lesznek a fogaik, sokszor csalódni fognak. A dohányosoknak például oda kell figyelniük, hogy az elért eredmény csak akkor tarható, amennyiben leszoknak a káros szenvedélyükről.
Sötét színezetű fogak: A sárgás elszíneződés jól reagál a fehérítésre, a barna már kevésbé, a szürkés és a lilás pedig egyáltalán nem. A kékes-szürkés elszíneződést a tetraciklin nevű antibiotikum okozza, ezt az egyik legnehezebb fehéríteni, fél éves kezelés szükséges ahhoz, hogy picivel fehérebb legyen. A sötét foltokkal rendelkező fogak fehérítésére, a különböző héjak és koronák jobb megoldások lehetnek, erről érdemes a fogorvossal konzultálni.
A fehérítőanyagok átmenetileg érzékenységet okozhatnak a fogban, illetve a lágy szövetekben, a szájban. A kezelés elején is sokszor érzékenység léphet fel, ám ez a későbbiekben megszűnik.
Az érzékenység csökkenthető illetve megszüntethető az alábbi tanácsokkal:
A fog tömésére általában fogszuvasodás vagy valamilyen trauma következtében kerül sor. A szuvasszövetek eltávolítása után egy üreg marad vissza a fogban, amelybe a tömőanyag kerül.Rendelőnkben fogszínű, esztétikus kompozit töméseket készítünk, aminek a szilárdsága hasonlít az igazi fog szilárdságához. Amalgám töméséket nem készítünk, mert ártalmasak, sőt a betegeinket igyekszünk rábeszélni a már meglévő amalgám töméseik eltávolítására.Amennyiben a fogszuvasodás már nagy mértékű akkor az eredeti állapotot nem lehet töméssel visszaállítani a fog szerkezetét. Ebben ez esetben a fogba egy betétet (inlay, onlay) helyezünk el, melyet előzetes egyéni minta alapján a fogtechnika készít el, és a fogorvos ragaszt az üregbe.
A fogorvos először is helyi érzéstelenítést alkalmaz, majd egy fúróval eltávolítja a szuvas részt. Létezik még más módszer is, mint például a lézeres fúrás, illetve a levegős koptatás, ám ezek hazánkban nem annyira elterjedtek.
Ezután az orvos a szondával megvizsgálja a lyukat, hogy az összes beteg rész el lett-e távolítva. Kitisztítja a lyukat, hogy ne maradjanak benne baktériumok illetve a fúrásból maradt törmelékek. Ha lyuk közel van az idegekhez, az orvos egy bélést készít, hogy megvédje a fogbelet. A tömés után lepolírozza, hogy szép egyenletes esztétikus legyen a tömés.
Ha „fehér tömést” alkalmaz az orvos, azaz fogszínű anyagot használ akkor picit hosszadalmasabb a művelet. A megtisztított lyukra az orvos rétegekben viszi fel a tömést, majd egy fénnyel megvilágítja azt, ami megkeményíti az anyagot. Mikor minden réteg felkerült, az orvos a kívánt formára igazítja a tömést, a felesleget eltávolítja, és lepolírozza.
Többféle tömőanyag használatos napjainkban. Ilyen anyagok például, az arany, a porcelán, az ezüst amalgám (ami higanyt, rezet, cinket, ezüstöt és ónt tartalmaz), a műanyag, a kompozit tömőanyag. Van olyan anyag is ami üvegrészecskéket tartalmaz ezt hívjuk üvegionomer-nek.
A szuvasodás helye és kiterjedése, a tömőanyag költségei, és a fogorvos ajánlása az, ami általában meghatározza, hogy mely anyag kerül felhasználásra töméskor.
Kerámia: Ezek a tömések legtöbbször porcelánból készülnek, nagyon tartósak, viszont erősen csiszolja a fogat és legalább olyan drága mint az arany tömés.
Üvegionomer: akkrillból és egy speciális üvegből készül. Leggyakrabban ínyhez közeli tömésekhez és kisgyermekeknél alkalmazzák. Az üvegionomerekből flour szabadul fel, ami segít megvédeni a fogakat. Azonban ez az anyag sokkal gyengébb a kompozit töméseknél, gyorsan kopik és hajlamos a törésre. Általában 5 évig ha kitartanak, a költségei is kisebbek mint a kompozit anyagoké.
A közvetett tömések hasonlóak a fehér tömésekhez, azonban úgy készülnek, hogy a fogorvos kifúrja a fogat és mintát vesz a lyukról, amit egy fogászati laboratóriumban készítenek el. Ez akkor használatos ha a fog túlságosan sérült a rendes töméshez, azonban még nem szükséges korona felhelyezése. Emiatt többször is meg kell látogatni az orvost.
Az első alkalommal megtörténik a fúrás és a mintavételezés, azonban a fog védelmének érdekében bekerül egy ideiglenes tömés. A második alkalommal azt kiveszik, az orvos behelyezi a végleges tömést, majd ha megfelelő, akkor becementálja.
A közvetett tömésnek két fajtája van:
inlay: hasonló az egyszerű tömésekhez, azonban az egész munka a rágófelület egy pici felületén belül folyik
onlay: sokkal drágább beavatkozás, sokszor a rágófelület nagyobb részét érintik, emiatt hívják részleges koronának is.
Az inlay és az onlay sokkal tartósabb, mint a rendes tömés, akár 30 évig is tarthatnak. Készülhetnek porcelánból, fehér kompozitból, aranyból. Ugyan gyengíthetik a fog szerkezetét, de sokkal kisebb mértékben, mint a hagyományos tömések. Létezik belőlük egy direkt verzió is, ami azt jelenti, hogy a rendelőben elkészül a tömés, így nem kell második alkalommal elmenni az orvoshoz.
Mint ahogy a nevében is benne van az ideiglenes tömés, nem tartós, általában egy hónap alatt elhasználódik. Így mindenképp érdemes a fogorvossal konzultálni, hogy minél hamarabb kicserélhesse egy végleges tömésre.
Az elmúlt években többször is szóba került az ezüst tömés, vagy ahogy mi hívjuk amalgám tömés, egészségkárosító hatása. Mivel több káros anyagot, de mindenekelőtt higanyt tartalmaz, sokan félnek tőle és olyan betegségek kialakulásához társítják, mint az autizmus, az Alzheimer-kór, vagy a szklerózis multiplex.
Több hatóság is vizsgálta már, azonban nem találtak megdönthetetlen bizonyítékot arra, hogy az amalgám tömés, okozná ezeket a betegségeket. Azonban a fémek keveréke, illetve a higany jelenléte a szájban nem annyira egészséges. Sőt a legújabb kutatások szerint az amalgámban található higany károsítja a gyerekek idegrendszerét, illetve a magzatot.
A terhes nőknek és az olyan embereknek akik érzékenyebbek a higanyra mindenképp mellőzniük kell ezt a fajta anyagot.
A tömött fog sem követel másfajta bánásmódot mint az egészséges. Viszont jobban oda kell figyelni a tömés állapotára. Ugyanis ha a töméshez kiesik egy darab, vagy megsérül, akkor hézag keletkezik, amin keresztül lecsorog a nyál. Így ha éles fájdalmat, érzékenységet, vagy azt érezzük, hogy a tömés nem ép, vagy hiányzik belőle egy darab minél hamarabb egyeztessünk fogorvosunkkal.
Koronákat készítünk az agyon tömött fogak és a gyökérkezelt fogak esetén, illetve foghiányok pótlására hidakat. A fogpótlások különböző anyagokból készülhetnek: nemesfém ötvözetre égetett porcelán (arany); egyéb fém alapú, (de allergiát nem okozó) porcelán koronákat; kompozit koronákat és ideiglenes jelleggel műanyag koronákat és hidakat. Fogtechnikusi hátterünk kiváló, munkájukat kizárólag magas minőségű bevizsgált engedélyezett anyagokból készítik, betartva minden technológiai előírást. Minden esetben figyelembevéve a betegek esztétikai igényeit.
A korona egy fogalakú „sapka” amit a meglévő fogra raknak, azért hogy helyreállítsák a sérült eredeti fog alakját és funkcióját. Amikor a helyére ragasztják, teljesen magába foglalja az íny lefutási vonala fölötti fogrészt.
Az alábbi esetekben használatos:Gyermekeknél is szokták alkalmazni akkor, ha fejlődési zavar van a zománcban vagy a dentinben a maradék foganyag védelmének érdekében. Ilyenkor fémből készült koronát helyeznek a fogakra.
Általában két alkalommal kell elmenni az orvoshoz, elsőként előkészítésre kerül a fog, a másodiknál pedig felhelyezésre kerül a korona.
Elsőként az orvos röntgenfelvételeket készít a fog gyökeréről, illetve a környező csontokról. Ha a fogon kiterjedt szuvasodás található, vagy fennáll a fertőzés veszélye, akkor először gyökérkezelésre van szükség.
Még a korona elkészítése előtt, az orvos érzésteleníti a fogat, és helyet készít a koronának. Ez azt jelenti, hogy a fogból pár millimétert lecsiszol. A csiszolás mértéke függ a korona anyagától, ugyanis a fém koronák véknyabbak, mint a porcelán. Másrészről, ha a fogból túl sok hiányzik, akkor az orvos először feltölti és visszaépíti a fogat, mielőtt korona kerülhetne rá.
Ezután lenyomat készül a fogról, amit az orvos elküld a fogtechnikusnak, és 2-3 hét szükséges annak elkészültéig. Porcelánkorona esetén még ki kell választani a megfelelő színt, ami megfelel a szomszédos fogaknak. Az első alkalom végén, a fogorvos egy ideiglenes koronát helyez fel, hogy védje az előkészített fogat.
A második alkalom elején az orvos leveszi az ideiglenes koronát, ellenőrzi a végleges korona alakját és színét, és ha minden rendben, akkor odaragasztja a helyére.
Mivel az ideiglenes koronák csak ideiglenesen vannak odaragasztva, ezért a fogorvosok néhány jó tanácsot szoktak adni, amire érdemes odafigyelni:
Az érzéstelenítés után érzékeny lehet a fog, hiszen az idegek még benne vannak. Ha az érzékenység vagy fájdalom később is jelentkezik, főleg harapáskor, az azt jelenti, hogy túl magas a korona. Ekkor orvoshoz kell fordulni, ő tudja orvosolni a problémát.
A koronából letörhet egy darab. Amennyiben ez a darabka pici, akkor a szájon belül pótolható. Ha kiterjedt, akkor sajnos cserére van szükség. Néhányszor előfordulhat, hogy a cement kimosódik a korona alól, ez nem csak azért veszélyes, mert akár le is eshet a korona, hanem mert így a baktériumok bejuthatnak a korona alá, és megbetegíthetik a fogat.
Ha túl sok cement mosódik ki, kevés foganyag maradt, hogy tartsa a koronát, akkor akár az le is tud esni. Ebben az esetben, meg kell mosni a koronát és a fogat, és a kimondottan erre kapható cementtel meg kell próbálni visszaragasztani, valamint azonnal konzultálni kell a fogorvossal. Fém koronáknál allergiás reakciók is felléphetnek, de ezek extrém kis esélyekkel. A fém-porcelán koronák hátránya pedig az, hogy idővel, ha az íny picit visszahúzódik valami miatt fekete csík jelenhet meg, az íny vonala fölött.
Egy átlagos korona 5 és 15 év közötti időtartamig bírja. Nagyban függ ez az idő az elhasználódásuktól, a szájhigénétől, illetve az olyan szokásoktól, mint, hogy rágja-e esetleg valaki a körmét, csikorgatja a fogait, illetve a fogaival bont ki dolgokat. Nem igényelnek a koronák extra törődést, azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy a korona nem védi meg az alatta lévő fogat a fertőzésektől illetve szuvasodástól, tehát a megfelelő szájhigénére igenis oda kell figyelni.
A fogászati híd egy olyan fogpótlás, ami a foghiányt határoló fogakon, azaz a pillérfogakon, koronák segítségével oldhatatlan vagy oldható kapcsolattal rögzítünk. A hiányzó fogakat hézagfogaknak nevezzük, és ezeket a technikus mintázza meg és készíti el a koronákkal megegyező anyagból.
Előnyei:3 fő típusa van a hidaknak:
Az első alkalommal az orvos előkészíti a határoló fogakat, azaz lecsiszolja őket, helyet adva a koronának. Ezután az előkészített fogakról, a szemközti fogakról is mintát vesz a fogorvos, illetve rögzíti a két fogsor viszonyát, úgy hogy a központi záró-harapásos helyzetet viasszal rögzíti. Ha szükséges és a beteg kifizeti ideiglenes híd is készíthető.
Először egy vázpróbára van szükség, ekkor megnézik jók-e a határok, nem csípi-e be az ínyt, illetve az egész szerkezet jó-e. Ezután következik a nyerspróba, amikor a porcelánrétegek már rá vannak égetve a híd vázára, de a fényes máz még hiányzik, így ilyenkor még lehetőség van a porcelánrétegen módosítani, hogy nem-e túl vastag a porcelánréteg, illetve megfelelő-e a szín például. Ha minden megfelelő befejezik a hidat és ideiglenes ragasztóval felhelyezik egy pár hétre, hogy minden rendben van-e. Végül ha itt is minden rendben a fogorvos leveszi, és véglegesen felrakja.
A hidak legalább 15 évig általában kitartanak de ez is nagyban függ attól, hogy mennyire van ellenőrizve illetve milyen a szájhigiéné.
A híd megkönnyíti a beszédet és az evést is, ám ha hiányzik, vagy valami miatt le van véve, akkor ezek a képességek hátrányt szenvednek, a lecsiszolt fogak miatt.
Folyamatosan tisztítani kell a hidat, illetve a híd és az íny közötti részt. Vigyázni kell a kemény ételek fogyasztásával, mert lepattanhat a porcelán. Speciális fogselyem szükséges a hidak tisztításához. Antiszeptikus szájvíz használata ajánlott, hogy elkerüljük az ínybetegségeket.
Teljes foghiány vagy kevés meglévő fog esetén a legelterjedtebb megoldás protézis készítése. A pótlás lényege, hogy visszaállítsuk a rágó funkciót és az esztétikát.Teljes foghiány esetén lehetőség van kivehető-, rögzített-, vagy kombinált (kivehető és rögzített) fogpótlás készítésére. Rögzített fogsor esetén előzetesen implantátum beépítése szükséges.Részleges fogsor felhelyezése lehetséges kevés meglévő fog esetén is. A kombinált fogpótlás, az úgynevezett rejtett elhorgonyzású megoldás esztétikailag is szép pótlást biztosít.
A fogászati implantátum gyakorlatilag a foggyökér anatómiai felépítését utánzó mesterséges gyökér.
Implantációra szükség lehet a fogak elvesztése után. A fog elvesztése bekövetkezhet:
Tovább olyan esetekben is szükség lehet, amikor az adott fog csírahiánya áll fent.
Rengeteg előnnyel rendelkeznek, mint például:
A legtöbb esetben igen, de van néhány tényező, ami a beültetést kontraindikálja.
Elsőként kezelési terv készül, amit a fogorvos az páciens fogsorának állapota alapján készít. Ebben meghatározza, milyen előzetes kezelésekre van még esetleg szükség az implantátum behelyezése előtt.
Ezután következik a gyökér implantátum behelyezése a fog helyére, amely egy titániumból készült csavar, és megvárja, míg körülnövi az állkapocscsont, hogy biztonságosan tartsa majd az implantátumot a későbbiekben. A gyógyulási idő körülbelül 6-12 hét.
Az implantátum beépítése után, csatlakoztatnak hozzá egy felépítményt, más néven implantátumfejet, amelyre kerül később a korona. Ezt a koronát cementezéssel vagy csavarozással rögzíthetik a felépítményhez. A koronát a fogorvos készíti, a pácienstől harapási mintát véve.
Az új fog úgy készül, hogy színben is beilleszkedjen a maradandó fogak közé, így nem csak funkcióban olyan, mint a többi, hanem kinézetben is.
A legtöbb beteg arról számolt be, hogy kicsit kellemetlen ugyan, de a helyi érzéstelenítésnek hála, körülbelül annyira sem érezhető, mint egy foghúzás.
Oda kell figyelni a fokozott a szájhigiénére, fogmosás naponta 3x, szájvíz és fogselyem használata.
